A White Paper Consulting által első alkalommal megrendezett Budapest Biogas Summit-on 18 ország és több mint 100 vállalat képviselője vett részt, hogy megvitassa a biogáz és a biometán szerepét az energiaátmenetben, valamint az iparágban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.
Az előadók és a résztvevők egyetértettek abban, hogy a biometán napjaink megoldása a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Ez az egyik legolcsóbb módja annak, hogy elérjük az Európai Unió dekarbonizációs céljait. Nagy előnye, hogy a meglévő földgázhálózat mindenféle módosítás nélkül használható a szállításra. A biometán azonban drágább, mint a földgáz, ami azt jelenti, hogy kiszámítható állami támogatási rendszerre és megbízható jogi keretekre van szükség az ágazat fejlesztéséhez.
„A biogáz több okból is stratégiai jelentőségű. Megbízható és időjárás-független energiaforrás, a mezőgazdaság és az energiaszektor együttműködésének alapja. Számos társadalmi és gazdasági előnnyel jár, és ez a legolcsóbb módja a RED (Renewable Energy Directive) III irányelvben meghatározott célok elérésének” – mondta Horváth Viktor, az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár. Elmondta, hogy a kormány pénzügyi és nem pénzügyi eszközökkel kívánja segíteni a biogáz– és biometántermelés felgyorsítását. A 40 milliárd forint keretösszegű új támogatási rendszer néhány héten belül jelenik meg.
„A biometán nem a csodafegyver, és nem fogja uralni az energiapiacot. Azonban az úgynevezett energia-trilemma minden kritériumának megfelel: fenntartható, biztonságos és megfizethető” – mondta Horváth Ádám, a MOL-csoport új és fenntartható üzletágakért felelős alelnöke. Hangsúlyozta, hogy a MOL-csoportnak már vannak biometán beruházásai Magyarországon és Horvátországban, céljuk, hogy a biometán-értéklánc vezető szereplőjévé váljanak a kelet-közép-európai régióban.
Borsányi Zsolt, az MVM Partner – MVM Ceenergy igazgatója megjegyezte, hogy az MVM aktívan keresi a biometán előállítására irányuló, jövedelmező projekteket, de ezt számos bizonytalansági tényező hátráltatja. Hangsúlyozta, hogy az ágazat nem függhet kizárólag a támogatásoktól, és olyan modelleket kell kialakítani, amelyek mind a termelők, mind a fogyasztók számára fenntarthatóak.
Más előadók is egyetértettek abban, hogy a biometán fontos része a dekarbonizációnak, de nem lehet csak az energiabiztonság kontextusában beszélni róla. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója egy iparági felmérésre hivatkozva kiemelte, hogy a termelők válaszai alapján 255 millió köbméter biometán termelése reális cél 2030-ra. Ez jóval meghaladja a nemzeti stratégiában kitűzött célt. Azonban, még ha ez a viszonylag magas kitermelés meg is valósul, akkor is csak a magyar gázigény 2-3 százalékát fedezi.
A European Biogas Association (EBA) optimistább a biometán jövőbeli szerepét illetően. „Becsléseink szerint a biometántermelés 2040-re elérheti a 101 milliárd köbmétert, ami az európai gázfogyasztás 80 százalékát fedezheti” – emelte ki Anna Odina, az EBA szakpolitikai munkatársa.
A biogáz- és a mezőgazdasági szektor nem versenytársak. Szoros együttműködésre van szükség, hiszen a gazdáknak jelentős szerepük van a biogázüzemek fenntartható alapanyaggal való ellátásában – emelte ki Bodnár Viktória, az IFUA Horváth és Társai ügyvezető partnere.
A biogáz- és biometán-előállítás jelenlegi helyzete meglehetősen hasonló az Európai Unió valamennyi tagállamában, és minden ország ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe – mondta Tom Howes, az Európai Bizottság tanácsadója. Két fontos feladatot emelt ki: a keresleti oldal növelését célzó intézkedéseket, valamint a kutatás-fejlesztés támogatását, hogy új eljárásokat találjanak a meglévő alapanyagokkal történő termelés növelésére.
Lengyelországban nagy változások történtek a megújuló gázok terén, és az elmúlt két évben fontos jogszabályokat vezettek be. Jelenleg is a parlament előtt van egy tervezet, amely várhatóan nyáron készül el, és amely lehetővé teszi, hogy a befektetők 20 éves állami támogatásra pályázzanak – említette Michał Tarka, a Polish Biomethane Organisation (PBO) alapítója és főigazgatója.
Raluca Alexandra Covrig, a román Energetikai Munkaadók Szövetségének (FPE) közkapcsolati és kommunikációs igazgatója szerint Románia jelentős biogáz-potenciállal rendelkezik. A biogáztermelés 2025-ben várhatóan eléri a 23 megawattot, és a következő évtizedben az uniós átlag kétszeresére nőhet.
Ukrajna szintén a régió fontos szereplője. Az ukrán Bioenergia Szövetség becslései szerint a REPowerEU által 2035-re kitűzött 35 milliárd köbméteres biometán-céljának 20 százalékát Ukrajna biztosíthatja. Az ország legnagyobb előnye a hatalmas mezőgazdasági területei.
„Az üzemanyagszektor egyre zöldebb, a folyamat nem fordítható vissza, de időbe telik” – hangsúlyozta Zsótér Csaba, a MOL üzemanyag-üzletág vezető alelnöke. Szerinte a következő 10 évben a belsőégésű motorok fognak dominálni, de egyre több zöld komponenst tartalmaznak majd. Ez azt is jelenti, hogy nincs egyetlen megoldás a közlekedés dekarbonizálására, de vannak egymással versengő technológiák.
Ügyvezetőnk, Ragoncza Ádám, a Nemzeti Biometán-Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesület képviseletében vett részt aktív szereplőként a Biogas Market Growth in Hungary – Opportunities, Challanges and Infrastructure Needs elnevezésű panelbeszélgetésben.
Forrás:
Budapest Biogas Summit
