Magyarországon egyre több településen vezetik be a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék szelektív gyűjtését, ezzel értékes alapanyagot biztosítva a megújuló energiatermeléshez és a fenntartható mezőgazdasághoz. Az új rendszerrel nemcsak az uniós elvárásoknak felelünk meg, hanem a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság irányába is jelentős lépéseket teszünk.
Országszerte immár 33 helyszínen – így többek között Budapesten, Cegléden, Kecskeméten, Szolnokon, Székesfehérváron, Kaposváron, Tatabányán, Zalaegerszegen, Orosházán, Gyomaendrődön, Békéscsabán és Nagykanizsán – adható le konyhai élelmiszerhulladék, amelynek szelektív gyűjtése számos környezeti, társadalmi és gazdasági előnnyel jár. A házhoz menő, tesztüzemű rendszerek révén a teljes hulladékmennyiség mintegy 35%-át kitevő szerves anyag hatékonyan újrahasznosítható, annyi energia nyerhető belőle, amennyi a paksi atomerőmű éves termelésének felel meg.
A MOHU becslései szerint egy háztartásban hetente körülbelül egy kilogramm konyhai zöld- és élelmiszerhulladék keletkezik, mely biometánként energiaforrássá, fermentlé formájában pedig kiváló komposztalapanyaggá válhat, így közvetlenül támogatva a mezőgazdaságot. Az otthoni szelektív gyűjtés bevezetése hozzájárul az uniós elvárások teljesítéséhez, a körforgásos gazdaság megvalósításához, az energiafüggetlenség erősítéséhez, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és a globális felmelegedés mérsékléséhez. Nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy városias, társasházi környezetben, ahol nincs egyéb hasznosítási mód, a házhoz menő rendszer kiemelkedően eredményes.
A begyűjtött hulladék jellemzően biogázüzemekbe kerül, ahol biogáz és fermentlé készül belőle, előbbi a környezetbarát energiaellátásban nyújt segítséget, míg utóbbi 100%-ban a mezőgazdaságban kamatozik. A Kaposváron összegyűjtött anyag például a kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft.-hez kerül, ahol környezetbarát módon állítanak elő belőle biogázt, megerősítve hazánk fenntartható energiatermelési törekvéseit.
