Nem titok, hogy a világban mindenhol rájöttek arra, hogy nem elég beszélni a fenntartható fejlődésről, vagy a környezetvédelem fontosságáról, cselekedni is kell, mégpedig nem csak a nagyfogyasztóknak, hanem az átlagembereknek is.

Európában is érvényes ez a fajta trend, a statisztikák szerint a 2015-ös németországi villamosenergia-fogyasztás közel 33 százaléka már megújuló energiaforrásokból származik. Volker Quaschning német weboldal számításai szerint a német megújuló energiák 2015-ben 194 TWh villamos energiát toltak be az ország villamosenergia-rendszerébe, ami az 587 TWh össznemzeti fogyasztásra vetítve több mint 32,5 százalékot tett ki. A termelési volumen egyéves növekedése pedig 27,4 százalékos volt. (1 TWh az 1 milliárd kWh; az éves magyar villamos bruttó energiafogyasztás – az erőművek önfogyasztását is ideszámolva – pedig 2014-ben 42 TWh volt.)

A legtöbbet, ebből az eredményből a Siemens szélfarmjai hoztak, amelyek a németországi energiatermelés oroszlánrészét hozzák a fogyasztók számára (77,9 TWh). A rangsorban következők a biomassza (49,9 TWh), a napelem (38,5 TWh) és a vízenergia (19,5 TWh).

Eközben Dubaiban hosszú távú elhatározásra jutottak a zöldenergiát illetően. A terv szerint 2020-ra az ország energiafelhasználásának legalább 7 százalékát tisztán zöldenergia forrásból kívánják kielégíteni, ez az arány 2030-ra elérheti a 25 százalékot. Hosszabb távon, 2050-re azt szeretnék elérni, hogy az ország energiafelhasználásának 75 százaléka tisztán zöldenergia forrásból származzon, többnyire napelemek telepítésével.

A mai világban Kína nem csak gazdaságilag vált meghatározóvá, így minden bejelentése alapjaiban befolyásolhatja a világ trendjeit, akár a „pillangó szárnyai”, így a zöldenergia terén is. Kína nemcsak a különböző sportokban tűzte ki célul, hogy világelső lesz, hanem napenergia-termelésben is. A szénnagyhatalom néhány év alatt óriási beruházásokat hajtott végre: hatalmas sivatagos területeket borítottak be napelemekkel. A Gao Tai központot 319 négyzetkilométeressé fejlesztik, ez háromszor akkora, mint Párizs területe, melyen négyzetkilométerenként 80 ezer napelemet helyeznek el. Kínában évente több mint 280 napsütéses nap van átlagban. Télen nagy a hideg, de akkor is világos az égbolt, és ez javítja a termelés hatékonyságát, melyet a tervezéskor is figyelembe vettek.

Martin Imre