Biogáz-előállítás jelene és jövője

2019-05-15

Magyarország a Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervben (NCsT) leírtakban vállalta, hogy a Megújuló Energia Irányelv 2009/28/EC (Renewable Energy Directive – RED) által 2020-ra kötelezővé tett 13 %-os mértékhez képest, 14,65 % megújulóenergia-arányt ér el a bruttó végső energiafelhasználásban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2016-ban a megújuló energia részaránya 14,19 %-ot tett ki, ezzel az ország jelenleg az Irányelvben 2020-as célként meghatározott időarányos részarány felett jár, és megközelíti az NCsT által 2020-ra meghatározott célértéket. A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya ugyan növekszik, de a 2016. évi 7,44 %-os részarány egyelőre elmarad a 2020-ra elvárt 10 %-tól. Az Európai Parlament a tavalyi év nyarán megegyezett a 2020 után elérendő zöldenergia célokról, amely november elején elfogadásra is került. Az új Megújuló Energia Irányelvben (RED II) meghatározták, hogy 2030-ra az európai energiaigény 32%-át megújuló energiaforrásoknak kell fedeznie, az energiahatékonyságnak 32,5 %-kal történő – nem kötelező értékű – növelése mellett. A kitűzött cél érdekében minden tagországnak vállalásokat kell megfogalmazni az elkövetkező években, ami hazánknak is feladatokat ad, többek között a biogáztechnológiák területén is. A tervek szerint 2023-ban a célértékek felülvizsgálatra kerülnek. A közúti közlekedésben elérendő megújuló arányt 14 %-ban határozták meg az új célok szerint a 7 %-os élelmiszernövényből előállított bioüzemanyag és a pálmaolaj felhasználásának korlátozására irányuló további intézkedésekkel együttesen.

Az új megújuló szabályozási keret megnyithatja az utat Európa tiszta energiaforrások felé való még teljesebb átmenetéhez, emellett lehetővé válik, hogy Európa továbbra is vezető szerepet töltsön be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a párizsi megállapodás által kitűzött célok elérésében. Az új támogatási rendszerek kialakítása biztosíthatja a technológiaspecifikus fejlesztés lehetőségét is, összhangban az állami finanszírozási iránymutatásokkal. Az energiatermelésre történő biogázhasznosítással részben helyettesíthető a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, és ezáltal növelhető a hozzájárulás az üvegházhatást okozó gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentéséhez. Az energetikai kérdéseken túl a trágya anaerob módon történő feldolgozása csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását is a metán légkörbe kerülésének megakadályozása által. Ugyan Európa vezető szerepet tölt be a biogáztermelésben (több mint 17000 erőmű, 10 GWh-t meghaladó beépített teljes villamosenergia-kapacitás), azonban a biogáztermelés számos európai országban még mindig alacsony szinten áll, messze nem éri el a potenciális lehetőséget. Az előállított hőenergia hasznosítása, különösen a származtatott hő esetén még mindig korlátozott, bár bizonyos mennyiségű hőenergiát felhasználnak saját célokra, a belső folyamatok fenntartásához. A biometán előállításának további növelése új lehetőségeket kínál a biogáz alkalmazására és a fosszilis tüzelőanyagok közlekedési ágazatban történő helyettesítésére, a hőhasznosítás korlátainak kezelésére és az üzemek gazdaságosságának javítására. A biogáz és a második generációs agro-üzemanyagokat termelő erőművek alapanyag oldaláról vizsgálódva, már a Nemzeti Energiastratégia 2030 megfogalmazása szerint is, hosszú távon prioritást élveznek a hulladékok, illetve melléktermékek, valamint a marginális, degradált mezőgazdasági területeken is termeszthető első generációs alapanyagok hasznosí- tása. A legújabb EU-s iránymutatások az energiatermelés fejlesztése és a potenciálok kihasználása vonatkozásában a jövőbeni biogáztermelésben egyre inkább fenntarthatósági megfontolásokat vesznek figyelembe, és kiemelten a különböző melléktermékek és hulladékok felhasználásának irányába mozdulnak el. A biogázelőállítás növekedése prognosztizálható a különféle szerves hulladékáramok, például az élelmiszerhulladék, a növényi maradékok, a szennyvízkezelésből származó szennyvíziszap fokozott felhasználásából. Továbbfejlesztett előkezelési technológiákkal, a nyersanyagok biológiai lebonthatóságának fokozása is előtérbe kerül, megnyitva eddig nem vagy nehezen felhasználható alapanyagok (pl. magas cellulóz tartalmúak) előtt is az utat.


Forrás: http://technika.gmgi.hu/


Ragoncza Ádám

Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök vagyok, szakterületem a megújuló energiák, azon belül is a biogáz és a napenergia. Pályafutásomat kutatóként kezdtem, majd váltottam a projektfinanszírozásra, projektfejlesztésre, projektmenedzsmentre, végül a cégvezetésre. Mindig is megújuló energiákkal foglalkoztam nagyvállalati ügyfélkörrel, de 2011 óta egy új üzletággal a lakosság felé is nyitunk.

Kapcsolat

Nawaro Kft., 2019

irodánk címe
2100 Gödöllő Szabadság tér 1.

Telefon: +36 28 554 919
Mobil: +36 20 993 3303
Email: info@nawaro.hu
Web: www.nawaro.hu